Kóspallag község

Adatok

Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Szobi kistérség
Lakosság: 807 fő
Terület: 12.77 km²
Népsűrűség: 63,19 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 27

A település földrajza

Kóspallag Pest megye északi részén, a Börzsönyben, a körülzárt Kóspallagi-medencében fekszik, melyet a Fekete-hegy, a Szép-bérc, a nyugati Kopasz-hegy és az Alsó-hegy öleli körbe. Két patak határolja: keleten a Kishanta, nyugaton a Korompa. A településtől kb. 2 km-re a patakok összefonódnak, és Zebegénynél a Dunába ömlenek. A hegyi patakok vizét a Kishanta- és a Korompa-, egyesülésük után Malomvölgyi- és a Medres- patak gyűjti össze és viszi a Dunába. A mai hegység a középső vulkáni kitörések szakaszában különféle andezit válfajokból keletkezett. A Malom-patak völgye andezit kaviccsal és kevés kvarckaviccsal, a medence alján vályoggal és lajt-mészkővel telítődött. A medence talaja a dombvidékekhez hasonló barna, kissé lúgozott erdei talaj, mely a mélyebb részeken lösszel egészül ki. Az éghajlat hegyvidéki, a csapadék mennyisége az alacsonyabb részeken 600-800, a magasabb területeken 900-1250 mm. A növényzetet főként erdők (kocsánytalan tölgy, bükk) alkotják, ahol sokszor az erdők zártsága miatt még aljnövényzet sem alakult ki. A medencében, mivel Kóspallag irtáson keletkezett, a szántóföldeket, a kevés szőlőt és a nagyobb területen lévő málnást az erdők rovására terjesztették ki. Gazdag állatvilágban megtalálható szarvas, őz, vaddisznó, róka, nyest, vad-macska, a réti- és a királysas, a karvaly, a vándorsólyom, a szalamandra. Kóspallag mindennapi életét, a település fejlesztésének lehetőségeit alapvetően befolyásoló tény, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén fekszik s így fokozottan védett természeti területnek minősülnek a településhez tartozó ingatlanok. A Duna-Ipoly Nemzeti Park térségének egyedi tájképi értékét az adja, hogy folyóvölgyek, hegységek és síksági területek találkozásában került kijelölésre. A Börzsöny az Északi- középhegység tagja. Legmagasabb csúcsa a 939 m magas Csóványos, innen indulnak különböző irányba a gerincek, s ez egyúttal a vízrendszer központja is. A hegység keskeny, mély és hosszú völgyekkel tagolt. A Börzsöny Észak-déli irányú át-mérője 32, a Nyugat-keleti irányú pedig kb. 20 km. Településre és állattenyésztésre, földművelésre elsősorban az Ipoly menti dombos sáv alkalmas. A Duna mellett Szob körül Nagymaros-Verőce között azonban csak a part menti keskeny sáv jöhet számításba. A hegység Déli, Délkelti, alacsonyabb egy-harmadában elsősorban Mária-nosztra, Kóspallag és Szokolya körül találunk még többé-kevésbé alacsony fekvésű medencéket. A Börzsöny többi, nagyobbik részé-re már magas, meredek oldalú hegyek jellemzők. A hegyek nagyobb részt vulkáni eredetű andezit kőzetből állnak, a talaj erősen köves. A hegység legnagyobb részét, átlagosan 250 m tengerszint feletti magasságtól felfelé, erdő borítja. 450-500 méteren felül majdnem kizárólag bükkösöket találunk, az alacsonyabb szinteken pedig elsősorban tölgyerdőket. 500 m-en felül az évi csapadékmennyiség 700-850 mm körül mozog, ennek hatására az alacsonyabb hegyeken ugyancsak magas, 500 mm feletti az átlagos csapadékmennyiség.

Kóspllag község címere

(Pest megye)

Kóspallag Községnek eredetileg kétféle címere volt, amelyet kicsit átalakítva, de régi jellemvonásai meghagyásával készítettünk el.

A XVIII. sz. első felében használatos címer még "KOSS-PALAG" néven két szóban határozták meg, amely állított ovális vonal keretben doborpajzson, jobbra lombos faág, alatta jobbra fordított szarvasmarha, a pajzson kilencágú korona, körötte barokk sisaktartó, a korona fölött jobbra csillag, balra befelé fordított holdsarló volt a Grassalkovics család címere, akik a betelepítést is szorgalmazták, valamint az akkori lakosság összetétele hiszen a Dávid csillag az akkori izraelita lakosságjelenlétét is mutatja.

Az 1769-ben készített címer már a település nevét egy szóban ábrázolja: "KOSPALLAG. 1769". A vonal gyűrűbe foglalt körirat által határolt kerek mezőben bíbor talajon kettős keresztes zászlócskát jobbra vivő húsvéti bárány volt. Használták 1769-től a XIX. Sz. első felében Hont vármegyében.

Az új címer pajzs alakú bíbor vörös alapon zöld fa alatt egy KOS áll, amely jelzi a község nevét is, hiszen a KOS a juh hímje, a Pallag pedig a parlagon hagyott földet jelenti. A lombos fa jelzi a község elhelyezkedését az erdőt, az álló kos pedig a helységnév elejére utal. Megmaradt a csillag és a holdsarló is utalva az elődök jelenlétére. Ezt annak idején a Márianosztrai Pálosok az 1300-as években a jelenlegi halastó környékén legelő kosokról, a parlagon hagyott területekről nevezték el, ami napjainkig megmaradt.

A település története

Kóspallag község a Börzsöny hegység települései közül a legfiatalabb, ezért nagy múlttal nem rendelkezik, így tudtuk ezt az elmúlt év nyaráig amíg az MTA - Régészeti tanszéke ásatások során Honfoglaláskori temetőt talált, amelyből négy sírhelyet feltártak és eredeti női illetve férfi csontvázakat találtak saját edényekkel, valamint az akkori kornak megfelelő bronzból készített ékszerekkel. Jelenleg vizsgálat alatt vannak és majd ezután át kell értékelnünk településünk történetét a jelenlegi tudomás szerint. A XVIII. században Mária Terézia uralkodása alatt Gróf Grassalkovich Antal telepítésével keletkezett lakóinak egy része Tót volt, de nagyszámú német telepesek is laktak itt. Alapvetően katolikus vallásúak voltak, hiszen a templom is ebben az időben épült, de csak 1804-ben szentelték fel. A község lakosságának száma jelenleg: 751 fő, az 1973-as népszámlálásnál: 1370 fő volt. Ez a nagy csökkenés az elmúlt politikai irányzat következménye volt, valamint az infrastruktúra hiánya amelyet a rendszerváltás után sikerült pótolni. Víz, villany, gáz, csatorna, telefon minden infrastruktúrával rendelkezünk és teszi vonzóvá községünket. Községünk fekvése igen kedvező, könnyen megközelíthető Kismaros felől autóbusszal, valamint a Szobi vasútállomásról Márianosztrán keresztül autóbusszal. Vác-Kismaros felől szinte óránként van buszjárat, míg Szob felől csak munkásjáratok illetve napközben a szükségletnek megfelelően több alkalommal. A sűrűbb buszjáratok inkább Vác-Kismaros felé vannak, mivel a község e térség felé gravitál. Mivel fiatal községről lévén szó ezért középkori emlékekkel nem rendelkezik, csupán a falu déli részén áll egy kőkereszt amelyet a Napóleoni háború 1807-1809-es éveiből való. Itt volt ugyanis a Márianosztrai kolostor hadikórházának temetője és innen maradt meg a kőkereszt. A községből délre a Vác felé vezető úton kb. 2-3 km-re találjuk egy kis domb tetején az egykor - "Bíber várnak" nevezett őrtorony maradványait, feltárva 1984-ben lett. A Bíber várral szemben az út jobb oldalán található a középkori Pálos kolostor romjai. Ez a kolostor a Márianosztrai anyakolostor gazdasági része volt. Mint tudjuk a szerzetesrendeket II. József császár felosztotta így ez a kolostor tönkre ment, az anyagát a környező települések lakói elhordták. Községünkben neves személyiségek, híres emberek nemigen találhatók, művészet iránt érdeklődők nem maradtak meg a településen. A régi mesterségek közül így a kosárfonás még ma is megtalálható, de már csak elvétve. Más hagyományőrző tevékenységet nem folytatnak napjainkban. Híres személyisége községünkben "Fekete Imre" akiről az Általános Iskola is kapta a nevét. Battyán Lajos miniszterelnökkel együtt végezték ki, mert a történelem szerint a császári pénzszállító futárt fogta el, a pénz elvette tőle és szétosztotta a favágók között. A történelem és a szájhagyomány nem egyezik, de van ez máshol is így. Községen belül egy műemlék jellegű templom van amelynek külső és belső felújítása, valamint a környezetének rendezése a közlemúltban fejeződött be, de a támfalépítés még most is folyamatban van.

Községünk egyébként turisztikai szempontból igen jelentős szerepet tölt be. Innen lehet megközelíteni a Börzsöny hegység minden turisztikai útvonalát és minden látnivalóját. A Kisinóci Turistaház 1,5 km- re van a falutól, közúton közelíthető meg télen-nyáron, szállás és étkezési lehetőséget biztosít 30-50 személy részére. Tovább menve a Nagyhideghegyi Turistaházban gyalogtúrával lehet feljutni ahonnan át lehet menni a Csóványosi kilátóhoz 935 méter magas, onnan északnyugat irányban Nagyirtáspusztai Szent Orbán fogadó várja télen-nyáron a vendégeket. Kulturális étkezési, szállási lehetőségekkel. A felújított fogadó 100- 150 fő részére biztosít kényelmes szállási és étkezési lehetőséget. Megközelíthető a községtől 7 km-re közúton gépkocsival, turistaúton gyalogosan egyaránt. A jövőben Nagybörzsönytől is az erdei kisvasúttal, amely ritka élményt nyújt az erre látogatóknak. A község délnyugati irányában található még a "Rablótanya" elnevezésű kulcsosház ahol 20-25 fő részére télen-nyáron szállás, szabadidős foglalkozásokat, túralehetőségeket és egyéb természeti kincsek után érdeklődők számára biztosít megfelelő programokat. Kismaros felé vezető út mentéin, megtalálható a horgásztó, ahol egész nyáron e sport kedvelői is hódolhatnak szenvedélyüknek. Községünk területén három Vadásztársaság működik a vadászok nagy örömére, sajnos a vadak pusztulása egyre kevesebb lehetőséget biztosít az eziránt érdeklődőknek.

Nevezetességei

Kőkereszt

A falu déli részén álló kőkereszt 1807-1809-ből származik. A napóleoni háború sebesültjeit ápoló márianosztrai kolostor hadikórházának temetője helyén áll. (info: www.vendegvaro.hu)

Következő községek

További községek